Férfiként is ki tudok akadni, ha egy hím határozatlan, félénk, tesze-tosza, egy szóval: balfék. Jön az emberünk, geek öltözet, flanell ing, félig a bársony nadrágban, félig kint, SZTK szemüveg, bokros borosta-szakáll, kócos haj. Tekintetéből látszik, hogyha hangosabban ráköszönsz, elsírja magát. Minek nevezzem? Geek nemzedék? Odajön a pulthoz, megszólal... Dadog. Oldalra fordítja a fejét, először azt hittem, a monitoromat nézi, de nem, a falat bámulja, kerüli a tekintetemet:

-Ooolyan teeembert kekekeresssek, akkki ért a gégégégégémélhez.

(He? Gmail szakértő? Az azért nem vagyok, de hallgatlak barátom.)

-Talán segíthetek.

(Összecsapja a kezét, vigyorog, de oldalra.)

-Azzz a proproproproblémámám, hogy, aztaztazt íííírja kiii, hogy rorororossz felhahahasznánálónév, vvvvvvagy rorororossz jjjjjjjelszó.

-Vagy elírtad, vagy elfelejtetted. Végig kellene zongorázni gmail erre vonatkozó help funkcióját.

-Nininininincs eeeeegy iiiiirororoda, ahhhol eeeezt szeszeszeméééélyesen lelelehet elllllinttététézni?

-De. Zürichben.