...és nekem is az volt.
Szóval ma egy régebbi sztorival örvendeztetném a kedves Olvasókat; csak azt szeretném szemléltetni, hogy nem csak az ügyfelek tudnak meglepetést okozni; olykor a saját felszerelésünk is ellenünk fordul(hat).
Kezdjük az elején: bejött az ügyfél (mert ugye náluk a "bejövés" mindennapos), származása és akcentusa alapján adjunk neki egy nevet, mint pl az Ahmed.
Namost a kis Ahmed (csak mert két fejjel volt alacsonyabb nálam - vagy én voltam a magasabb, Einstein fene az agyad) a kezembe nyomott pár fénymásolni való papírtömböt, gondoltam jaj ne már megint vizsgaidőszak ezzel "hamar" végzek, kezdjünk is neki!
Szétszedtem a cuccait, be a gépbe, mindent beállítottam, nyomás! A gép szedte a lapokat, forgatta, másolt, forgatta, másol... mígnem az idilli gépzörejt egy hibát jelző kibírhatatlan csipogás törte meg.
Oh bakker... semmi baj, csak kinyitom itt, átkapcsolom ott, és ki kell szedni a... jegyzet cafatjait a gépből... hm. Valami nagyon nem stimmel.
Azt hiszem mondanom sem kell, icipicit megizzadtam. Ahmed szemei kikerekedtek, arca beesett, habogott valamit de nem értettem mert a jegyzetének darabkáival legoztam épp.
Hibát orvosoltam, pár lap után megint a csipogás. Huh. Ez a gép nem szeret engem. És ezek szerint Ahmedet sem.
Láttam a srácon, hogy nagyon nem tetszik neki a dolog, viszont beszorult lapot már nem tudtam kioperálni... juj.
Sebaj! Ahogy az öreg Eötvös bácsi mondaná: VAN MÁÁÁSIIIIK! Megpróbálom a másiknál is... hohó, hát viszi ez! Fasza - gondoltam, de el sem jutottam az utolsó 'a' betűig gondolatban, amikor ez a gép is megörvendeztetett mérhetetlen éhségével. Itt ráadásul elsőre sikerült összehozni a komplett amortizációt, míg ugye a másiknál kellett azért ehhez két kör.
Közben a nyomtató is sztrájkba kezdett - természetesen nyomtatás közben - így tulajdonképpen nem maradt ép munkaeszközöm. Kezdtem úgy érezni, hogy már csak az hiányzik, hogy Ahmed felrobbanjon itt nekem - bár az arckifejezéseit tekintve ő inkább ezt választotta volna.
Amit tudtam, megmentettem a jegyzetéből, sűrűn kértem a "sorry"-t, ő erre - érthető módon - nem nagyon válaszolt. Ezután érzelmes búcsút vettünk egymástól, soha többé nem láttam...
Természetesen az egyik fénymásoló és a nyomtató az incidens után hiba nélkül működött tovább.
Kedves Murphy! B***d meg.